Pörgés, zajok, impulzusok.
Pörgős napom volt, reggel egy rövid, kétórás workshop, utána telefonos coaching, délután ügyfélmeeting és iroda. Mikor elindultam hazafelé, a kocsiba beszállva megszólalt a kedvenc rádióadóm. Kikapcsoltam. Sok volt a zaj egész nap, jólesett befelé figyelni.
Elgondolkodtam: egész nap egy sereg impulzus ért, egy pillanatra sem voltam „egyedül”, folyamatosan valakihez kapcsolódtam, magamhoz egy percig sem. Coachingból is ismerem ezt a dolgot, amikor egyszer egy ügyfelem részletesen elmesélte a napja történéseit – és azt, hogy mindez hogyan hagyja mégiscsak őt kívülállóként. Egy vulgáris képet találtam mondani a helyzetére, hogy olyan ez, mintha hasmenése lenne…
Kell a csend, hogy önmagunkra hangolódjunk.
Én is itt tartok – gondoltam –, ezért kell a csend. A csend, hogy megtaláljam a saját hullámhosszomat, a saját hangomat, a saját zenémet, hogy a bevetés után visszatérjek a saját bázisomra – és még sorolhatnám a különböző metaforákat. Azért, hogy összegezzek, értelmezzek, reflektáljak, hogy elrendezzem a gondolataimat, hogy beépítsem, amit be akarok építeni, és elengedjem, amit nem akarok tovább vinni. Azért, hogy felkészüljek a másnapra, hogy visszaszerezzem az irányítást. Azért, hogy ne megtörténjenek velem a dolgok, hanem saját szándékaim mentén haladjak.
Ahogy emberekkel dolgozom, azt látom, hogy sokan nehezen találnak módot és időt arra, hogy kapcsolódjanak önmagukhoz. A reggeli kapkodás után a városi forgalom, útközben – ahogy tanultuk – lehetőleg minden percet kihasználunk, telefonálunk, a munkahelyen külső vagy belső ügyfelek, meetingek, rohanás, jó esetben ebéd, késve haza, otthon család, reflexió helyett az agyak „kisütése” netezéssel, stb. Hogyan és mikor hallgatózhatnánk befelé?
A helyzet nem reménytelen, van jó pár lehetőségünk!
Először is ott a reggel. Nem mindenki szeret korán kelni, de apránként bárki ki tud alakítani egy olyan reggeli rutint, amikor van szabad fél- vagy akár egy egész órája, mielőtt bármi is elkezdődik. Hihetetlenül értékes tud lenni ez az idő! Van, aki olvas, reflektál, meditál – lényeg, hogy ne emailezéssel töltsük, legyen ez az idő igazi töltekezés, felkészülés, felfrissülés.
Napközben is kialakíthatunk lehetőségeket arra, hogy időnként elvonuljunk, befelé figyeljünk. Egy nyugodt 5 perc egy kávé mellett, pár perc séta, kibámulás az ablakon semmire sem gondolva csak a légzésünkre figyelve – meglepő, de csodákat tesz.
A munka végeztével, úton hazafelé nagyon fontos, hogy zsilipeljünk. Alkalmas lehet erre egy útba eső park, ahol leülünk egy padra 10 percre. Gondoljuk végig a napunkat, emésszük meg a történéseket, figyeljünk befelé. Észre fogjuk venni, hogyan harmonizálódik testünk-lelkünk attól, hogy elrendeződnek, helyükre kerülnek az élmények.
Végül a nap befejezése is hordoz lehetőségeket. Egy produktív nap előző este kezdődik – tegyél róla, hogy jól tudj ráfordulni a pihenésre, csökkentsd az elektro-szmogot, kapcsolódj önmagadhoz és szeretteidhez, összegezd a napodat és hallgatózz befelé: milyen zene szól benned?
3 hónapos személyiségfejlesztő programunkról tudj meg többet itt: www.egyujkezdet.hu